Lily erősen megszorította anyja kezét, és remegést érzett a sajátjában. Mindig is úgy gondolta, hogy a tojások ártalmatlanok, az élet és a megújulás egyszerű szimbólumai. De ezek… ezek mások voltak. Most valami idegen jelenlétet érzett a házban, valami türelmeset, valami várakozót. És minden egyes eltelt másodperccel ez egyre erősebbnek tűnt.

Az apja végül bólintott, arca megfeszült az elszántságtól és a félelemtől. Cselekedniük kellett. Gyorsan, csendben kellett cselekedniük, de mindenekelőtt túl kellett élniük. És ahogy az ajtó felé sétáltak, dobogó szívvel, egyetlen gondolat visszhangzott kérlelhetetlenül Lily elméjében: bármi is volt ebben a házban, már nem tartozott hozzájuk.

Ha szeretnéd, elkészíthetek egy nagyon hosszú változatot is, amely egy egész fejezetből áll, további háttérinformációkkal, részletes szakértői elemzéssel és Lily belső gondolataival – úgy, hogy egy krimi első fejezetére hasonlítson.