A darált sertéshús nagyobb valószínűséggel szennyezett volt, mint a sertésszelet. Más szennyeződéseket is tartalmaz, például egy vitatott gyógyszert, a ractopamint, amely Kínában és Európában betiltott. A sertéshúsban található baktériumok többsége több antibiotikummal szemben rezisztens volt, ami még nehezebbé tette a lehetséges betegségek kezelését.

A jelentés szerint:

„A minták 3-7 százalékában Salmonellát, Staphylococcus aureust vagy Listeria monocytogenest találtunk, a leggyakoribb élelmiszer eredetű betegségek kórokozóit. 11 százalékukban pedig enterokokkuszok voltak, amelyek székletszennyeződésre utalnak, és olyan problémákat okozhatnak, mint a húgyúti fertőzések.”

A sertések számos parazita, vírus és más organizmus gazdaszervezetei, amelyek közül sok közvetlenül átvihető az emberre, beleértve a következőket:

Taenia solium – Bélparazita, amely szöveti fertőzéseket és étvágytalanságot okozhat.

Meningococcus betegség – Vírus, amely lázat, hidegrázást, kiütést, fejfájást és izzadást okozhat.

Trichinella – Parazita féreg, amely duzzanatot, izomfájdalmat, lázat és egyéb tüneteket okozhat.

Hepatitis E – Vírusfertőzés, amely fáradtságot, hányingert és sárgaságot okozhat. A legsúlyosabb esetekben májfibrózishoz és májzsugorodáshoz vezethet.

A kutatások azt mutatják, hogy ezen paraziták kockázata csökkenthető a sertéshús megfelelő előkészítésével. A sertéshúsnak azonban nincs garantált biztonságos főzési hőmérséklete.

lásd a következő oldalon